10/18/2010

már az ébredés

is igen érdekes volt szombaton, mivel p-re pont nem számoltam reggel 3/4 8-kor virággal a keziben és féligmeddig még italosan, de azért nagyon örültem neki, csakhát sokáig még dörömbölt a szívem a kisebb ijedtségtől, amit a hajnali érkezés álmom közepén generált. aztán jól megölelgettük egymást, szépen felöltöztem, és útnak indultam balaton felé... végig csodaszépen sütögetett a nap, anyukám isteni oldalast sütött, és egyáltalán, minden pont úgy volt jó, ahogy volt - sem a dünnyögés, sem a baszogatás nem volt olyan intenzív, hogy kedvemet vegye.
veszprémben aztán beleültünk a maricába, ahová gyakran jártunk süldőmadonna korunkban a drímtímmel - és lenge 3 órán át be nem állt a szánk, mondjuk jópár éve (8?!) nem találkoztunk így hármasban. szó esett a közben világra jött gyerekekről, válásokról, megcsalásokról, de már rendeződő életekről - hát, megmondom az őszintét, nem mindegyik programponthoz tudtam érdemben kommentet fűzni. de jó volt, nagyon jó, szeretnék még sokszor ilyent, és szeretem, hogy vannak dolgok, amik nem változnak - szeretjük és elfogadjuk egymást, történjék akármi a világban, és ez azért kurvajóóó.
kicsit hazafelé azért elpityeredtem - túl sokszor élem meg, hogy egyedül utazom, egyedül küzdök, egyedül vagyok a világban, mármint hogy társ nélkül.
pécsen meg ilyen meglepetés-buli volt, amitől annyira jöttem csak zavarba, hogy örülni meg teljesen elfelejtettem neki, pedig kedves vendégek voltak, és egy csomó kívánságom is teljesült, és miattam ilyen alkoholmentes-bulit hirdettek, és amúgy csípős volt a töklevestől kezdve a pizzán át a tortáig minden, és jelmezes volt a buli, megin'csak a kedvemre - szóval hajnaltájt, mikor már minden eljutott az agyamig, és nyugodtan kucorogtam otthon a kis biztonságomban, akkor már tudtam azon is pityeregni, hogy húde odatették miattam a kis pajtásaim magukat!
:mostisvigyorog:

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger