most az van,

hogy a pelegrina a műhelyben smirglizik épp egy maszkot, amit a r. faringált előtte két napig, amíg mi domboldalakon autókáztunk a dunaforráshoz például, vagy síeltünk vadul több festői helyszínen, hóesésben/napsütésben. meg ittunk likőrkét is, természetesen, pálinkát is. meg sütöttünk hurkát és pizzát. és mindezt még több napig fogjuk művelni, közben nagyokat alszunk.

szóval 

üdvözletünket küldjük a brinkmann-földről. az idő jó, a kaja fasza, a programok előkelőek. hiányoztok. sok puszi. ani.

annyit bőgtem

karácsony szennapja alkalmából... ja, kb. mint szoktam. a sziszi duruzsol a tévében, lassan el is tudnék dőlni. fáradt vagyok, nagyon. 

de mindjárt megyünk a svarcvaldba. még mindig ez tartja bennem a lelket.

ölelés mindenkinek. valóban.

45 perce

még bőgtem magamba roskadva (nem hosszan különben), és a haragjaimra meg a dühömre gondoltam, meg a .... költségvetésre, meg a csalódásaimra ezzel és a labbal kapcsolatban,

de aztán úgy alakult, hogy fel kellett próbálnom a világmenő új bakancsomat (amit úgy kaptam) a fekete-szürke csíkos combfixes harisnyával meg a hálóingemmel (ami fekete-fehér csíkos), és akkor már mellévettem a sídzsekit is fel (fekete, férfi, kicsit nagy). erre azt mondja a csávóm, hogy úgy nézek ki, mint dexter húga, és akkor én erre a csajra gondoltam, ő meg kiderült, erre:

szerencsére ő magát egyszerűen johny bravóhoz hasonlítja.
elképesztő ez a nap.

(ő az:

ribizlifejem

van, egyben makk és malacka is. mondta a pasim és kiröhögött. ilyen ez.

különben meg estére valahogy mindig kifogy belőlem a jó. mintha így osztogatnám napközben minden felé, és egyszer csak elfogy a cucc. érted.

meg még a távolról visszanézős/ránézősön is gondolkodom mostanság - például a mai céges karácsonyon is voltak ilyen érzéskupacok bennem. furaság.

ja, olyanokat is beszélt ma a pasim, hogy ügyességtan, meg gyorsaságtan, meg okostanos doktori. 

inkább feküdjön le, gyerek. mondtam neki. meg magamnak is.

csendesen

csordogálnak a napok - itt egy ellenőrzés, ott egy eva-határidő, évvégi zárások, kifizetések, határidők lejárta... az energiaszintem pár napja fentebb, így a nyugalmam is nagyobb, de még így is napi fél-egy óra megy el azzal, hogy értetlenül bámulok, esetleg ordítozom fejben olyanokat, hogy "demééért???" meg "hogyazistenbegondolja????", de ez ugye nem zavar senkit, hálistennek... a karácsonykodás meg egyelőre gondolatban, svarcvaldi terv a két ünnep közé mentőövként mindenhol.

semmi különös. megvagyunk.

embert ölt

a csávó 36 éves, 2 hónapja szabadult. meleg, barna szemei vannak, teli vannak szégyennel, bűntudattal. a nagybátyja magyaráz a háta mögött, de egyikünk sem hallja, mit.

kérdezek. 

válaszol. 

írok. 

kérdezek. válaszol. írok.

aztán felolvasom a kérelmét és a mellé írt támogató nyilatkozatomat. könnyezik, lehajtja a fejét.

a végén kezet fogunk, egymásra mosolygunk.
ennyi csak az egész.

az idei

- rendes-éves közgyűllés mintájára működő - decemberi disznóvágást sikeresen abszolválta a családom most is - erősítésként apám vej-jelöltje* és négy holland rokon is megjelent a partiban.

a csajok mind állati dögösek voltak - én is a 6 évvel ezelőtti kedvencnadrágomban, ami kurvanagy jelenleg és a piros gumicsizmában - a pasikat meg nem is mondom. ivás nemnagyon volt, de mindegyis.

ezzel egy időben a tesóm hozzám vágott egy borítéknyi ajrót, mit hosszabb távon törlesztek márciustól elkülönített megtakarítási betét-formában, vagy miafenében. rövidtávon ezekből sokéves értelmetlen adósságaimat számolom föl (apek, hitelkártya) részben, és eszközbeszerzünk használtan a fiúmnak.

ja. és voltunk szaunázni is, kurvajó volt. fény, aroma, infra, finn, balaton, többpénztismegadnék érte hamarosan újra.

ilyenek. 

most interjúkat fogok hallgatni. észveszejtő egy szombat este ez.

*ezt vajon hogy kell írni? 

gombnyomás, rencer, önző

ezek az új kulcsszavak. jelenleg próbaidőn vagyok. 

terveim szerint év végéig mindenképpen önző leszek, legyen már meg mindenki igazsága. persze ha előbb szembeköpöm magam, előbb is abbahagyhatom. vagy úgy is maradhatok, ha akarok, érted.

eddigi tapasztalataim meglehetősen jók. jó önzőnek lenni, na. szarni arra, h kések, h várnak. ami nem az én dolgom, azzal nemtörődni, jobb a napon ücsörögni napszemüvegben... ellopni egy órát, hogy olvashassak nyugalomban. nem otthon, nem munkahelyen, csakvalaholegyedül. faszacucc az önzés, próbálja ki ön is.

egész egyszerűen

elegem van a felesleges erőfeszítésekből. 

ilyen szigetre én már nem akarok tartani. érted.

mindenesetre nagyon izgalmasnak találom a helyzetet, és egyben megnyugtatónak is. néha jó mindenkit elküldeni a picsába. nyaralgassál, kisfiam.

a háziasszonyság

és a vendéglátás is fárasztó dolog - tegnap ebben voltam főleg: kerékcsere, duguláselhárítás, adventinaptár-készítés (ja, kis csúszásban vagyok, vágom!), túrótortasütés, mosás még vagy kettő, ágyneműpróba, gyanta kiszedése pulcsiból (nem sikerült), meg zsóék estézése nálam...

szóval így is sikerült elfáradnom, hogy munkahelyi dologgal alig 1-2 órát foglalkoztam.

azért jóval nyugodtabb így az élet - énosztombeazidőt, ha éhes vagyok, kaviáros pirítóst eszek, meg főzök egy hatalmas lábas krumplistésztát... most a fülemen is az jön ki, az igaz, de elég rég vágytam már rá. ma meg már munka ezerrel, jah.

röviden megint

hatkorkel, összecsomagol, búcsúztat, visszaalszik, dolgozik, dolgozik, haza, odaad, vissza, dolgozik, haza, eszik, öreghezki, dolgozik, haza, tornázik, zsófiértki, nőthazavisz, annáértel, képetodaad, bolt, zsemle, teker, otthonmarad, beszélget, alszik,

ébred, reggelit ad, mos, mos, vásárol, vásárol, utál, vásárol, találkozik, kávézik, vásárol, haza, telefon, adományért, laborba, nemvásárol, mosogat, mosogat, süteményt süt, megnyugtat, zsófiértel, annáértel, vendégség, eszik, beszélget, kulcsértel, hazavisz, kulcsravár, végreotthon, beszélget, nemtudauldni,

alszik,

kilenckorkel, reggeli, mos, mos, kávéahegyen, szép, vásárol, vásárol, hazaér, fürdőt takarít, mos, telefonál, fürdő, mos, megjönnek, vacsora, mindentfelmos, mosogépeláztat, újrafelmos, telefon, cigi, 

nemispihentem, 

mindjárt itthon vannak, biztos még beszélget, alszik. reméli.