...

pontosan ilyen volt a hangulat tegnap este - 3 vashordóban izzott a tűz, nyeltük néha füstjét, néha könnyünket. rengetegen eljöttek és velünk fagyoskodtak a periszkópos srácok zenéjére, LB kolléga (aki hasonló betegségben szenved, mint magam, azaz nem iszik!) nótáira, bulcsú dalaira, nomeg a punnanys fiúk fasza jó koncertjére és az fpt levezető tördeléseire. drága p. és b. meg sem állt egész este - gyönyörű kis kerettörténet ez, tán az első bulik egyikén volt ennyi sok nép a játszóterünkön. és akik meg nem jöttek, mert messze vannak, azokat felhívtuk/smseltünk/gondolós kávét ittunk a tiszteletükre, tm-et pedig egyszerűen elraboltuk 20 percecskére a trafikból, hogy pöttyet velünk is legyen...
még nem fogom fel, hogy hétfőn már nem kell bért számolnom, és nem iszom a világ legfinomabb kávéjából sem. majd talán valahol máshol, máskor folytatódik a történetünk. szeretném.

hajnalban meg 6-kor p. ráfeküdt a csengőmre, én pedig diszkréten szívrohamot kaptam - hiába, aki szem alkohol nélkül tolja és szombat reggel 9-kor kezd, az hamar kidől a buliból. szóval a zöldes after simán kimaradt - most ezt így nem is bánom, hogy friss vagyok és majdnem kipihent.

ma kiállítás-megnyitunk majd, bikát égetünk, zionban john lennon-emlékestelünk és hasonlók. ofkorsz a meló után.