8/23/2010

mai poszt újraírva

azt szeretném mondani, hogy nagyon rossz, hogy még mindig ide vagyok zárva le/be/ pécsre a sétállóutcának a végére/be, és van egy csomó dolgom, ami miatt aggódhatok bőven, DE
nyugodtabb vagyok sokkal már. és hazajött az ölelős pajtásom is, hozott nekem igazzi, kézzel készült szappant, még jó, hogy előbb szagoltam, mint haraptam, mert valójában medvecukornak hittem elsőre...
NAMEG
már nagyon vágyom arra, hogy kicsit másokkal és máshol is lehessek, valahol, nem tudom, igazából hol meg kikkel, mert tisztára elfelejtek itt vágyni már, annyira bele vagyok sokszor szomorodva a nemjókba. de majd kitalálom, ki bizony, ki én, hogy mire mehetek, százféle tervem legyen és a lelkesedés is megint belémköltözzön kicsit, hiányzik már ő is, nemcsak magam.
tisztelettel jelentem, kicsit még jókedvem is van. felháborító.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger