ízlelem

szagolom, motyogom, megsimítom, eldugom, hallgatom, keresem, megtaláltatok általa... aztán hagyom, hogy átszaladjon csak a fejemben, anélkül, hogy megfogalmazódna képben, tettben vagy egyáltalán, egy szóban is akár.
ez most az elmenésé, az angyallá levésé, meg a gyászé - ez, hogy hetek óta mindenféle szituációban ott bujkál és/vagy belekiabál a mindennapjaimba. hullámzik a testemben emberek emléke, majdnemodalevés rettegése. és tegnap is meghalt valaki. a büdöskurvaéletbe.