ilyentájt közel 20 tizenéves vett körül a kisszékelyi művelődési házban... drámatáboroztunk. az egyik legszebb, legnyugodtabb hét következett eztán - sokat voltam tóparton, egyedül. gondolkodtam, miért történt a baleset, mit kell abból megtanulnom. szerintem rájöttem, de
néha még mindig elfelejtem. olyankor jó, ha eszembe jut/vagy eszembe juttatják azt a kanyart... amikor először gondoltam komolyan, hogy itten dolgom is van, ebben a világban. meg hogy nem mindegy, élek-e, halok-e, s hogyan.
mostanában megint nagyon nem figyeltem magamra. úgyhogy tessenek csak gyakrabban emlékeztetni arra a kanyarra!
legyek már önzőbb kicsit.
szeressem már jobban magam, meg az életem.
fontos lenne.
nagyon.
néha még mindig elfelejtem. olyankor jó, ha eszembe jut/vagy eszembe juttatják azt a kanyart... amikor először gondoltam komolyan, hogy itten dolgom is van, ebben a világban. meg hogy nem mindegy, élek-e, halok-e, s hogyan.
mostanában megint nagyon nem figyeltem magamra. úgyhogy tessenek csak gyakrabban emlékeztetni arra a kanyarra!
legyek már önzőbb kicsit.
szeressem már jobban magam, meg az életem.
fontos lenne.
nagyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése