5/24/2010

szeretünk téged kisszékely nagyon, az van...

meg az is van, hogy százezer kép készült, amik többet mondanának bármely szónál, de momentán nálam szokás szerint egy se' nincs, szóval csak képzelődjenek egyelőre.

nagyon vigyorgok kettő óra alvással a hátam megett, pedig nem csak jó volt, hanem rossz is volt kicsit, de pont nem érdekel, mert ma reggel az akácosunk végében elsétáltam egy magaslesre, körbetekintettem a tolnai dombokon-lankákon-babaszón-erdőkön, és megjegyeztem diszkréten, hogy "bassza meg, de jó élni". és aztán azt is kihoztam félig pityókásan, hogy én eléggé boldog vagyok mostanában, és ha bántani akarnak sem fogom hagyni azt én, mert erős vagyok és csak néha szomor, és van egy olyan fasza kis közösségem (barátok lassan), akik akkor is ölbe kapnak, ha véletlenül mégis megbotlanék.

jó volt megmutatni minden tavat, sétálni a vadászházhoz, fetrengeni a kocsmaudvaron/tópartokon/stégeken/tüzek mellett, mesélni sokat, hallgatni sokat, emlékezni sokat, kezeket megfogni, fröccsköröket bonyolítani, sok pálinkát inni, dalolni, roger dj tánczenéjére hajnalig ropni, házigazdiskodni, sok ölelést meg kedvességet kapni/adni, nagyokat nevetni, kutyázni, főzni, enni, inni, vagy egyszerűen csak együtt lenni, együtt lélegezni, együtt nyaralni, ja, valszeg ennyi.
rövid volt nagyon.
mennék vissza azonnal. velük. esetleg a legény is jöhetne, de ez nem biztos.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger