aztán tovaszaladok/repülök százfelé, ezerfelé...
hogy tegnap végre drága tibikénk tiszteletét tette a barna nevű vendéglátóipari egységben másfél sör erejéig, nagy ölelésekkel felszerelkezve, az jó volt nagyon. sajnos előző este budapesten ünnepelte 50 éves barátját, így erős fáradtságában és másnapjában alig mesélt röhögcséges történeteket az amerikástibiről, meg a magyarjózsiról, pedig azokat mi imádjuk hallgatni - node majd jövő héten!
aztán toltunk brassóit meg velővel töltött izéket, és a nyár slágerét, a citronyos sört, majd lenge túrába fogtunk aranyváros közepiben ida barátnőnkkel, hogy a fontos és titkos megbízatásunkat (sajnos nem tudom megnevezni azt az alkatrészt amit végigcipeltünk a városon) eljuttassuk a célterületre. nyilván rossz irányban indultunk el eleve, aztán megfáradás után már csak kacagtunk az árnyas fák alatt bénaságunkon, és aggodalmaskodtunk ida szívroham-lehetőségin, de végül minden jóra fordult. innen már csak a csajbuli volt hátra, meg néhány hortobágyi húsos palacsinta és további sörös megoldások, nomeg a koncert, ami végül csak nem ott volt és nem akkor, de legalább a mélyzöldben találtunk kellemes zenét és nyugodalmas beszélgetés áldozatai lettünk. a csajparti lezárását nyilván jutyubdiszkó fémjelezte és alaszka, mi más. szépeste volt ez is, hála és köszönet érte. valóban.
hogy tegnap végre drága tibikénk tiszteletét tette a barna nevű vendéglátóipari egységben másfél sör erejéig, nagy ölelésekkel felszerelkezve, az jó volt nagyon. sajnos előző este budapesten ünnepelte 50 éves barátját, így erős fáradtságában és másnapjában alig mesélt röhögcséges történeteket az amerikástibiről, meg a magyarjózsiról, pedig azokat mi imádjuk hallgatni - node majd jövő héten!
aztán toltunk brassóit meg velővel töltött izéket, és a nyár slágerét, a citronyos sört, majd lenge túrába fogtunk aranyváros közepiben ida barátnőnkkel, hogy a fontos és titkos megbízatásunkat (sajnos nem tudom megnevezni azt az alkatrészt amit végigcipeltünk a városon) eljuttassuk a célterületre. nyilván rossz irányban indultunk el eleve, aztán megfáradás után már csak kacagtunk az árnyas fák alatt bénaságunkon, és aggodalmaskodtunk ida szívroham-lehetőségin, de végül minden jóra fordult. innen már csak a csajbuli volt hátra, meg néhány hortobágyi húsos palacsinta és további sörös megoldások, nomeg a koncert, ami végül csak nem ott volt és nem akkor, de legalább a mélyzöldben találtunk kellemes zenét és nyugodalmas beszélgetés áldozatai lettünk. a csajparti lezárását nyilván jutyubdiszkó fémjelezte és alaszka, mi más. szépeste volt ez is, hála és köszönet érte. valóban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése