nem tudom, ki hogyan van vele, de már biztosan mondtam itt is, mennyire nem bírom a nőket... és aztán gyorsan körbetekintek magam körül, és meg kell állapítanom, hogy ehhez képest mennyi olyan lányka/asszonyka van, akiért meg rajongok. máskor zsenge agyfaszt kapok attól, hogy a nők nő- meg csajbuliba mennek, majd észre sem veszem, és heti százötvenszer magam is megemlegetem a "lányebéd" meg "lánybuli" eseményeket... úgyhogy kezdem a hitelemet veszteni magam előtt is - innen már csak egy lépés, hogy elismerjem - tulajdonképpen van egy valag barátnőm, és rohadtul bírok velük lenni, sőt, szórakozni is.
natessék, kimondtam.
az örökfiús, nőgyűlölő vallott.
nade, mesélem akkor sorban. nyilván tibikével kezdtünk barniban, de a terítéken most nem a nagy iszogatásos sztorik voltak, hanem sokkal komolyabb és mélyebb és szívszaggatóbb események kerültek szóba - annyit mondhatok, tele volt az ügy hűtlenséggel, szerelemmel meg könnyekkel, szóval illet a szépségünkhöz, még inkább az alkalomhoz (ti. csajbuli, mondom, h fúúúj). következett aztán idakisasszony sétije, útba ejtve csabicigit és rabul ejtve aranyváros férfijainak szívét - mint mondtam korábban, kitettünk magunkért szett-szinten! - és máris a paulusban találtuk magunkat mind a négyen martinik tengerében. (szeretném megjegyezni, hogy én nem szeretem a martinit, és nem tervezem, hogy jövő héten dajjeroltatok, aztán pedig áttérek a császárkörte likőrre... ennyire rohamosan nem öregszem!) a négy nő csacsogását most nem részletezem, mindenki el tudja képzelni - mondjuk amikor az almaecetes fogyókúra részletei jöttek, akkor azért szóltam, hogy héhahó! egyrészt én is akarok ilyet, másrészt dohányozzunk és csúnyán beszéljünk inkább, mert ez már túlzás! könnyed séta jött, a zöldben LB sztárzenekarával és már fiúsabb italokkal próbálkoztunk, majd vonulás kinóba tükezoo-ra bólogatni/dülöngélni/vigyorogni. aztán még megnéztük, mi maradt a zöldben, és hát maradt még mosoly is meg zene is bőven, mi is maradtunk hát cseppet. az éjt szokás szerint a taxisbácsi meghódításával és jutyubbal zártunk, mert szeretjük a hagyományokat. és mert szeretjük a csajbulikat, már tervezzük is a következő eseményt...
natessék, kimondtam.
az örökfiús, nőgyűlölő vallott.
nade, mesélem akkor sorban. nyilván tibikével kezdtünk barniban, de a terítéken most nem a nagy iszogatásos sztorik voltak, hanem sokkal komolyabb és mélyebb és szívszaggatóbb események kerültek szóba - annyit mondhatok, tele volt az ügy hűtlenséggel, szerelemmel meg könnyekkel, szóval illet a szépségünkhöz, még inkább az alkalomhoz (ti. csajbuli, mondom, h fúúúj). következett aztán idakisasszony sétije, útba ejtve csabicigit és rabul ejtve aranyváros férfijainak szívét - mint mondtam korábban, kitettünk magunkért szett-szinten! - és máris a paulusban találtuk magunkat mind a négyen martinik tengerében. (szeretném megjegyezni, hogy én nem szeretem a martinit, és nem tervezem, hogy jövő héten dajjeroltatok, aztán pedig áttérek a császárkörte likőrre... ennyire rohamosan nem öregszem!) a négy nő csacsogását most nem részletezem, mindenki el tudja képzelni - mondjuk amikor az almaecetes fogyókúra részletei jöttek, akkor azért szóltam, hogy héhahó! egyrészt én is akarok ilyet, másrészt dohányozzunk és csúnyán beszéljünk inkább, mert ez már túlzás! könnyed séta jött, a zöldben LB sztárzenekarával és már fiúsabb italokkal próbálkoztunk, majd vonulás kinóba tükezoo-ra bólogatni/dülöngélni/vigyorogni. aztán még megnéztük, mi maradt a zöldben, és hát maradt még mosoly is meg zene is bőven, mi is maradtunk hát cseppet. az éjt szokás szerint a taxisbácsi meghódításával és jutyubbal zártunk, mert szeretjük a hagyományokat. és mert szeretjük a csajbulikat, már tervezzük is a következő eseményt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése