9/01/2010

spagócát

meg megbolondult asszonysorsom idején heti rendszerességgel főztem mind a nálam gyakran étkező évfolyamtársak, mind a messzi örömére.
most hónapok óta gondoltam rá igen gyakran, de minden labos vacsinál valahogy máshogy alakult. tegnap este viszont nem engedtem a negyvennyolcból - csináltam jó 2,5 kiló húsból meg négy zacskó tésztából egy nagyobb, óvodás-félét (ami ugye nem erős), meg egy kisebb lábas mérgesest. jó lett, szerettem, szerették. kicsit lenyugodtam hát a témában, most el kell kezdeni vmi másik örökbecsű speckómra vágyni.
a vacsora után azonban hazaszaladtunk a nagyonrendestisztaantalakásba egy üveg borral, és hajnali kettőig beszélgettünk. szerettem azt is.
a mát viszont nem szeretem. taknyos vagyok, köhögök, fáj a fejem, és egyáltalán. milyen szeptember elseje ez?! hol vannak a térdzoknis, rakottszoknyás, szandis kiscsajok elsőnapaziskolában?
esőkabát meg 10 fok, az van csak.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger