miután

egész hétvégére szabadságot kaptam (hol túláradó jókedvből, hol fejfájós-sírós fetrengésből adódóan), most igen nagyon valószínű, hogy szarrá kell dolgoznom magam minden este sokáig. ja, vmit vmiért.
amúgy volt igazi, melegen napsütéses szombat sok nevetéssel, ágyba hozott pálinkával, délelőtti megszédüléssel, szülinapi tortával, belvárosi kocsma-körrel. és volt szomorúbb vasárnap bőgéssel, próbával, világelsőkoncertjével meg próbatermi, fáradt esti kedves borozással.
most semmi kedvem és energiám. semmi.