3/22/2010

még körvonalazdik

számomra a mámor fogalom - eddig főképp jó érzések, esetleg alkohol kötődött hozzá, most lehet, h felül kell bírálnom a definíciómat.
szóval el lettem tisztességgel búcsúztatva, vagyis inkább több, mint tisztességgel: gyönyörűséges vacsorával, tulipántokkal, gyűrűvel, ajándékkal. a végén a karrierünket nem kevés italka után a kockában teljesítettük be, ahol már ida is tiszteletét tette, és LB világsztár blúzénekes bácsit is bevontuk a pálinka-ügybe.
aztán jött a körülnézés mh1-ben, és a mosoly egyelőre eltűnt az arcomról. nem mondok semmi rosszat, de első blikkre nagyon nem olyan lesz itt a csapat, mint a céhben volt. ettől csak még nagyobb lett a szomorom, a hétvégén a rokonaim látásával és a nagyfejűbe történő szerelembeesésemmel egyetemben tennap bőgtem is vagy két órát, miközben azt mantráztam, hogy soha többet nem akarok szeretni senkit. soha! soha! végül egy kis pezsi mellett elmeséltem a víziómat g.nek a január közepén konyhapadlóra taszajtott, szakad szívemről, amelyik azóta is ott fetreng a hideg kövön, az ida néha körbehugyozza megjelölésképp, és így. szerintem fagyoskodjon ott továbbra is - akárhányszor visszapróbálom a helyére, rögvest sajog vki vagy vmi elvesztése miatt. ebben viszonylag kevés a mámor.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger