néhányezer karakter, fénymásolás, pecsét, etesd meg a macskát légyszi, kutya a kertben, köszi, aztán indulás.
most is menekülni fogok, és az okokban is vannak hasonlóságok, de nagyon remélem, hogy ezúttal sokkal-sokkal jobb lesz minden.
tavaly teljesen össze voltam zavarodva - bekerültem ebbe a közösségbe, amit itt labnak szoktam hívni, túl voltam az első pár hónap fáradtságos őrületén, közben meg próbáltam leszakadni a szerelemről. persze szakadni nem úgy kell, hogy ordítod a világba bele, hogy NEM, NEM, NEM, közben meg mégis összetalálkoztok, mert úgy legalább mégnehezebb mindenkinek. és szakadni nem úgy kell, hogy elmenekülsz, mostmár ezt is tudjuk, mert azt sem lehet...
most csak a nyugalmat szeretném, a közösség szarjai elől elmenni csendes békébe, ölelő gócikarokba, kedves emberek közé, szerelmemkezét fogva. más menekülés lesz ez nagyon. és ezért hálás vagyok mindig, amikor képes vagyok békét érezni. érted.
helló, szerbia, szevasz dombos feszt, jövök zituval, árcsival, meg egy gyönyörű, automata váltós baszomnagy saab-bal, amivel egyelőre nem sikerült összebarátkoznom, de annak is eljön pár óra múlva az ideje. a fiú meg majd jön utánunk. valami izgis helyen fogunk lakni, de részleteket nem tudok, mert az összes kérdésemre góci csak ennyit válaszolt:
"Dragam varlak benneteket... a vendegeimkent a Katai tanyan lesztek elszallasolva.... egy negy agyas szobaban.... reggelivel... ebed vacsora nalam....
csoknagyon varlak"jó menni oda, ahol várnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése