alkalmat adott egy kis kimaradásra az este, nem mintha kerestem volna, vagy ilyesmi. elmerészkedtem egész a sétatérig, romafesztivál, parno graszt, hejehuja, sokember. meg is ijedtem úgy a közegtől, hogy áthúzkodtam inkább h-t egy friss helyre (tititá), amit jóbarátok izemeltetnek, úgy gondoltam, ott biztonságban vagyok...
sok ismerős köröttem, mosolyok, kedvesek. mivanveled. hogyvagy. deszépvagy. dehiányzol. mérnemjársz. deholnapjössze. igyámá. na igyámá. nemá, hogynemiszol. hiányzol.
néhány poén még a párkapcsolatra/házasságra, aztán lassan elfárad mellettem mindenki. négyig pörgök még otthon a kávéktól,
reggel nem hallok semmit - se telefon, se ébresztő, se lófasz.
és megállapítom magamban, hogy bár iszonyú kedves mindenki, meg tényleg jó ezeket a fejeket látni, akikkel jobbra-balra napi szinten ittam magam hüjére mondjuk tavaly ilyenkor,
de azért ez nekem nem hiányzik. egyáltalán nem hiányzik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése