a vonalon, ahogy apám mondaná...
mindegyik gyerek él, jelenleg alszik. megvolt a túra gyengébb pánikrohamokkal, szóval minden fasza. a tejberízs is jó lett, a szülők által hátrahagyott feladatokat megoldottuk, a kullancsokat kiszedtük, meg lettem dicsérve a legidősebb által, hogy jól bánok a gyerekekkel.
szépen barátkoztam idegenekkel, mióta hazajöttünk is csak dógzok.
aktív, meleg, összességében jó nap tehát.
csak azt nem tudom, hol van ilyenkor a szívem/lelkem, hogy átérezni is tudnám a leszaladott jókat. úgy azért teljesebb lenne.
meg mostmá' a pasim is megölelgethetne amúgy. de még 12 éjszaka messze van-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése