kétségtelenül csinosabb az asztalon, vázában, mint miután a macska kihányja, de gondolom, nem ez érdekli az olvasót elsősorban. engem is az foglalkoztat inkább, hova tette a blogmotorvezető bácsi pár posztomat, miért kellett újradátumozni őket, fene sem emlékszik minden apróságra.
ma meg örülgettem a margarétáknak, a csípős lecsónak (kettőször bírtam elégsokat enni belőle), besütött a nap, és gondolkodtam, h ilyenkor rendszeresen boldog szoktam lenni - napos szombat délután, margaréta, lecsó, emlékeztem is, milyen uránvárosban idával örülgetni és boldognak lenni hasonló esetekben, és akkor az is beugrott, hogy ezekben az esetekben szoktam mindig sóvárogni valaki után, aztán némá, mostmeg itt a kedvenc pasi, kurvára nem kell sóvárogni. egyben van a szett - napsütés, margaréta, lecsó, szerelem.
szép pillanat volt.
sok a dolgom meg egyébként, a lelkesedésem és az erőm pedig nagyon kevés. vitamin, jóga, pránanagyi, lottóötös, 3 nap fetrengés kék tenger mellett... ilyeneket tudnék még elképzelni magunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése