kerengő

dervis szeretnék lenni, ha majd egyszer felnövök/nagy leszek. ó.
mondom, nincsenek szavaim a jóra.
de te éreztél már olyat, hogy bármilyen idegenhez hozzá tudnál nyúlni/érni, mer' tulajdonképpen egyek vagytok? hogy nincsenek határaid? nincs idegenség, csak ismerős nyugalom?
ááá, tényleg jobb, ha nem mondok semmit.
azért az szép volt, mikor a szünetben a kertben földobáltunk ölnyi falevelet az ég felé, aztán alá álltunk kacagva. meg amikor saccerrel fát ölelgettünk... meg amikor...