2/18/2009

luigi

leugrottam a kubába egy sörre (oké, kettőre), megvitatni a politikai- és léthelyzetünket egy húsztizes-lovaggal*. ahogyan ott kepesztettem magyarázva valamit borzasztómód, egyszer csak megpillantottam az autótolvajt; ott állt, feketén meg fehéren, én meg, mert majdnem negyvenes közalkalmazott vagyok, nem ugrottam a nyakába, de nem sok hiányzott.
talán a gyereknek virultam ennyire utoljára... ez a csávó zsírbűnöző életmódot folytat, mindemellett kevés nálánál korrektebb embert ismertem valaha életemben. (most kell dobálni a köveket.) a mosoly rajtunk ragadt, majd még "tali meg bari," talán holnap (ma). örülés van, rágondolás volt épp a hétvégén, ezerszázfelé járt azóta, igazán éhes vagyok a sztorikra. nem mellesleg van egy nézése, jobb, hogy imádom, mintha félni kellene tőle, azt hiszem.
amúgy a húsztizes lovag az ágyamra dőlt (pár körrel többet ivott, mint én), tehát nem alszom ma, mert hol. van időm elmélkedni születésnaposok, szerelmesek és egyebek kapcsán. nagyszerű.

*az elnevezés onnan van, hogy ezek a kulturálisfővárosos menedzserfiúk mindenhova 3-5 fős létszámban mennek az utóbbi időben, talán félnek, hogy valaki fejbe koppintja őket, talán joggal.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger