tökátlag hétvégére, és meg is kaptam. szerintem senki nem sikongatott ennyit mostanában örömiben, hogy végre pakulhat/főzhet/moshat/takaríthat/süthet.
és itt volt t., 7 hónappal azután, hogy elhagyott bennünket és a csapot meg a papot... szép csöndesen volt távol, és most békével jött vissza. vele szívesen mentem karonfogva kantába korsi-szülinapozni, ahol a terv az volt, hogy szeretetben fogok kellemesen bepálinkázni, de végül csak a szeretetben-kakaózás valósut csak meg, nem tudok én már rendesen inni (hálistennek).
szombaton családoltunk, este meg kence-gyártáson voltam - készítettem körömvirág-krémet, meg ajakápolót, meg sajtoltunk hidegen kecskesajtos szappant (4 hét múlva lesz használható),
vasárnap meg vasárnap végre - ölelkezés, kávézás közösen t-vel, aztán összepakolás, ki a kertesbe, ott házimunkák és fahéjas süti, bakonyi és ölelkezés reggelig.
jóhétvége, jóenergiák,
szívem szerint nem engedtem volna vissza t-t, vele és filókával együtt visszatért a jobbik énem, ami
majd egy évig kujtorgott a semmi közepén,
de mostmár itt van velünk, érzem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése