az elvárásoknak megfelelően - há elvárása ez épp - jöjjenek a vicces posztok pszichó-körben.
egyrészt az egy szép pillanat volt, amikor v. kollegám a reggeli napsütésben felemlegette egyetlen, de annál szürreálisabb találkozását vona gáborral, de ezt most nem mesélem el...
másrészt későbben az is téma volt, h mik azok a dolgok, amiket már késő elkezdeni/nem érdemes már, tudod. például informatikusnak menni 33 évesen, meg ilyenek.
akkor azt mondta v., keressek magam mellé egy clyde-ot, és legyek bonnie.
mondtam, hogy jó, csak előtte elmegyek az ideggondozóba, mer időpontom van.
v. azt mondta, rendben, menj csak, itt várlak majd...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése