például

elég hideg van már a bringázáshoz nekem, de ma valahogy mégis azzal mentem a mézeskalácssütésbe meg a keresztgyerekláthatásba meg a egyesületisbe be, és ki is ezekből. az arcom égett a csípős hidegtől, a karom meg majd leszakadt, de azért mosolyogtam, mert tök jó különben meg hidegben bringázni.
szóval miközben bringáztam a hidegben (érzed) hát perszehogy összetalálkoztam az ilikével, és imígyen beszélgettünk: jajdrága, dejóhogy látom, hát jónapot, mondta az ilike, én meg lefékeztem és jajcsókolom, hogytecciklennikeztem egyet nevetgélve. hát minden rendben, jól vannak, épp színházba készülnek, így folytatta az ilike és a kisztihandos bácsi ekkor csatlakozott be közénk természetesen egy laza kisztihanddal, meg az aggodalmaival, hogy elüt az autó. ilike eközben azt feszegette, miért is nem lát mostanában, hát higgyem már el, hogy szabályosan hiányzom neki, pedig kb. két hónapja is összetalálkoztunk hasonló keretek között, szóval nem mondhatja. és akkor újra elmondtam, hogy már nem itt dolgoz, hanem máshol, de perszehogy jövök látogatóba, szerettem itt dolgozni, hjaj, hátpersze, akkor pedig az ilike arra zendített ismét, hogy esküszik, hogy szokott rám gondolni, esküszik, de akkor el kellett indulni a színházba, mert nyugdíjas a matiné, ők ilyenkor szeretnek járni... hát mit nem értesz, nekem ez annyira pécs meg láv...