a szomszéd asztalnál

szóval az egyéb nagy megfejtések közepette igencsak esélyes egy szerelembeesés, gondolom ezt abból is, hogy ma hazafelé jövet arról győzködtem magam, hogy én mindig a szomszéd asztalnál ülök, ugye tudom?! már hogy nem érdemes választanom nekem, mert abból más élmény még nem született, mint ami szilágyi domokos kiváló versében egyszeren megfogalmaztatott:

A szomszéd asztalnál

ül egy szép kisleány
a szép kislányokat persze nem lehet leírni
nem is szabad és nem is érdemes
a szép kislányok mindig a szomszéd asztalnál ülnek
pocsék fiatalemberekkel
s ettől bosszantóan még szebbek.

de ez a kislány egyedül
ül
és én is egyedül ülök
és
és semmi több

borzasztó, hogy én sosem ülök a szomszéd asztalnál.

naéshogy ezért nem kell nekem választani, mert akárhányszor is eddig, a vége mindig ez lett. (az más kérdés, hogy abból mi lett, ha nem én választottam!)

amúgy meg tessék olvasni szilágyit, én nagyon szeressem hajadonfűzek búzabóbítáit, kamaszangyalait, kényszerleszállását, gordonkahúrként bongottjait...