1/18/2010

a tizennyolcadikon

egyszerűen csak visszavágyom a tizenöt-tizenhetedikbe. nem itt lenni, máshol lenni lenne jó. ha tudnám már végre, hogy hol a gecibe, biztos könnyebb lenne, de így, így, így, hogy a cévéim körberepülik a világot, az egyik pillanatban granadában képzelem el magam, a másikban gödöllőn, a harmadikban a fiú mellett, a negyedikben a szeles hollandok közt macinaciban... felmondani könnyebb volt, pont 2 percig tartott, de dönteni egy döntésképtelen hüjének az egy fél élet. nekem minden olyan sokáig tart.
elmentem szorongani és szenvelegni és tépelődni és szomorkodni. és erőt is veszek délután a spárban. egy kiló 27 deka, maradhat. csá.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger