3/25/2008

Hetedik, félig

na, hát ezt is megértük... pénteken már ottan aludtunk a zújlakásban, ami, ha nagyon hunyorítunk, több ponton is hasonlatos a megtestesült otthonra. legalábbis számomra. (a hunyor az ótvar linóleum és a még meg nem pucevált darabok - ajtók, csempék - miatt szükségesek, főleg) dolog van még bőven, meg ha komolyan vesszük a projektet, egy ideig még lesz is - de úgy képzelem, a közeljövőben, mondjuk egy héten belül, megállunk majd egy ponton. aztán nekem két hónapig ne mutasson fel egy istenség sem domesztosos üveget, mer' pofánvágom. így is félő, hogy rajtam marad a kórság - igen éles szemem van a letörölendők észrevételére mostanság, hajlandóságom meg a rongyfogásra és dörzsölgetésre, úgyhogy vigyázat van.
közben volt ilyen családi kanyar is - részemről nem szeretnék mostanában ilyent. egyrészt nem pihentem eleget, és ez fáj. másrészt van énnekem saját apám, aki baszogat eleget, teljesen fölösleges még egy ilyen személy az életembe.
sokszor elhatároztam már, de egyszer be is tartom a szavam. azt még sajnos nemtom, hogy mikor kezdem, de egyszercsak szarok majd én is a kötelességre, a tiszteletre meg a mások igényeinek figyelembevételére, aztán akkor biztosan jó lesz nekem is. ti meg majd értsetek meg. ha szerettek, úgyis megértetek, nem?
más. a kolleganőmet vagy kirúgatom vagy felrúgom. ezt még holnapig eldöntöm.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger