a hétvégéről hát:
anyukám oldalasa továbbra is a "felejthetetlen" kategóriába tartozik, és ezzel viszi a "szabadnapok legpozitívabb élménye" díjat egy az egyben.
ezen felül ugyanis csak nőnap volt, amit én világ életemben utáltam, lévén, hogy ilyenkor félignyílt borzasztóságokat ("dobverőket") bújtatok celofánokba, és hallgatom a "férfiak" vinnyogásait, hogy micsoda drágaság, és ezt nem is érdemlik meg a nők, meg a szemét anyósok depláne nem, és ugyan mikor van férfinap a világban... érdekes módon tökugyanezeket mondták a téeszcséből félrészegen hazadülöngélő csávók akkor is, mikor még csak 130 centi voltam és katicás hajpánt virított a fejemen, és kimaradtam a suliból, mert dugdosni köllött a dobverőket a celofántokba nemzeközi nőnap alkalmából... ja, és kaptam veres rózsát is. ilyet sem merészelt még eddig senki.
na meg apukám (...) és nem változik semmi, és kétségbe vagyok esve, és nagyon szomorú vagyok és az összes életkedvem elmegy ettől, mert legalább ők szeressenek már és bízzanak bennem, ha más nem is. de még ők sem :(
így most tapicskolok megint a szarban, a sajátomban. tehetetlen vagyok magammal. ilyenkor biztos kurvára érdekel a népszavazás.
anyukám oldalasa továbbra is a "felejthetetlen" kategóriába tartozik, és ezzel viszi a "szabadnapok legpozitívabb élménye" díjat egy az egyben.
ezen felül ugyanis csak nőnap volt, amit én világ életemben utáltam, lévén, hogy ilyenkor félignyílt borzasztóságokat ("dobverőket") bújtatok celofánokba, és hallgatom a "férfiak" vinnyogásait, hogy micsoda drágaság, és ezt nem is érdemlik meg a nők, meg a szemét anyósok depláne nem, és ugyan mikor van férfinap a világban... érdekes módon tökugyanezeket mondták a téeszcséből félrészegen hazadülöngélő csávók akkor is, mikor még csak 130 centi voltam és katicás hajpánt virított a fejemen, és kimaradtam a suliból, mert dugdosni köllött a dobverőket a celofántokba nemzeközi nőnap alkalmából... ja, és kaptam veres rózsát is. ilyet sem merészelt még eddig senki.
na meg apukám (...) és nem változik semmi, és kétségbe vagyok esve, és nagyon szomorú vagyok és az összes életkedvem elmegy ettől, mert legalább ők szeressenek már és bízzanak bennem, ha más nem is. de még ők sem :(
így most tapicskolok megint a szarban, a sajátomban. tehetetlen vagyok magammal. ilyenkor biztos kurvára érdekel a népszavazás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése