már tudom, miért csinálom a töréses dolgokat: tegnap két édesanyával is csacsogtam, egyiknek 13 éves a kamaszfia, másiknak 18 éves a leánya. mindketten a tehetetlen dühről számoltak be elsősorban, meg a nemértésről, hogy dehát ők mindent megtesznek, ez meg erre sem képes, vagy még csak arra sem képes. nevetek rajtuk, hagyd élni őt, mondom, miközben meg (most pl.) engem is csak feszít az a kibaszott, tehetetlen düh... ilyenkor szoktam szétverni a lakást, egyébként.
- mérges vagy? ideges? szomorú? sajnálom. szeretlek. te meg rohadj meg a mérgedben, idegedben és szomorodban, addig én iszom néhány sört.
- mérges vagy? ideges? szomorú? sajnálom. szeretlek. te meg rohadj meg a mérgedben, idegedben és szomorodban, addig én iszom néhány sört.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése