hónap kellett ahhoz, hogy a máriagyűdön összeszedett új foglalkoztatómra úgy tudjak nézni, ahogy azt megérdemli. eleinte tudtam nagyon sajnálni a 67 éves bácsit, aki szegíny kitaszítva van gyermekei által, meg meghalt a felesége, meg egyedül mossa a gatyáit, meg a hollóházi porcelánjai ott állnak a nyakán,
de egy-két kifejezetten gerinctelen megjegyzéséből és sémájából arra következtetek, hogy nem annyira jófej és hogy nem annyira akarok neki hosszabb távon adminisztrálgatni. (az csak a hab a torkán, hogy ajánlatokat is teszeget, míg dolgozok neki vígan, hogyakurvaannya).
szóval végiggondolás van, meg pénzügyi tervezés van, hogy tudjak válaszolni olyan kérdésekre, hogy akkor én most micsinálok itt és miért?! azér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése