gondolják végig, kérem, önök mihez, kihez hasonlítanak reggelente, mikor elhagyják otthonukat? namert az egyik fiú ismerősöm szerint olyanokat csinálunk, hogy kisfiúnak öltözünk, gyári munkásnak, konyhai kisegítőnek, leszbikusnak, esetleg a saját anyánknak. és csak nagyon kevesen öltözünk nőnek. eszonta, na.
2 megjegyzés:
kedves anta fiuismeröse, mert nem mindig van nönek öltözni kedvünk, hanem valamikor muszaj bakkert felvenni vagy inget vagy barmit. nem divatbemutato:) en elhiszem, hogy ö szep lyanyokat akar latni maga körül futkosni, de nem kivansagmüsor. nemazer vagyunk. vagy nemcsak. vagy?
agika
szerintem nem így értette a fiú, én legalábbis nem így vettem... sokkal inkább azt gondoltam (de lehet, h én nem értettem jól!), hogy nem igazán tudjuk magunkat helyesen belőni - ez inkább ilyen önkritika és nőiség kérdés, sokkal inkább, mint a slamposság... de rákérdek, esküszöm.
Megjegyzés küldése