lesz ez, még az is lehet... mindenesetre pelegrina tegnap azt mondta, szép életem van, ne merjek panaszkodni. és végülis szoktam én ezt gondolni mostanában, nem is keveset, bár megmondom, h ez a sok szépséges esemény néha szétszedi a testemet-lelkemet.
az elmúlt napok kalandjairól akkor:
szóval volt drága tibikénknél halászlevezés, délután négykor a lugasban - két tányértól meg három freccstől úgy sikerült fejreállnom, h azt tanítani kellene. szerencsére nagy erőkkel épül a varázskertünk, ahol a fiúk nagy erőkkel dolgoznak, és estére nagyon meg is éheznek, így bepityókázva aznap este még megfőztünk úgy 12 személyre, és azóta is, minden este. volt marhapöri meg faséééérozott - igyekszem a hazai ízeket tolni, abban jobb vagyok, mint a salátás megoldásokban. nagyszerű főzőtársam pedig p., nélküle nem jutnék előre, köszönöm az egész családjának, hogy ilyen fasza kis csávónak nevelték meg.
a gondoskodás mellett azért csajos buli is ment, kantaszerda, jóhogy, meg cigánycsütörtök andodrommal és parnograszttal, jóhogy. pörögtek a szoknyák, dőltek a citromos sörök - szolid voltam, akárki megmondhassa.
ma meg arra keltem, hogy akkor meg kéne szerezni a csudijó autómat, mert mennék vidékre, de mindjárt. persze időre nem került meg, aztán még a kulcsát is elhagyták (nem, nincsen pótkulcsom, kérdezel itt hüjeségeket!), úgyhogy az imént nagy erőkkel zuhantam el arrafelé, hogy akkor végignégykézlábazom azt a jópárszáz négyzetmétert, hátha... végül meglett. pár óra késéssel el is indulok, végülis fáradtan kacarászok csak az eseményeken, dühöngni nincs értelme.
család, aztán veszprém. hát. szívügyek jönnek.
az elmúlt napok kalandjairól akkor:
szóval volt drága tibikénknél halászlevezés, délután négykor a lugasban - két tányértól meg három freccstől úgy sikerült fejreállnom, h azt tanítani kellene. szerencsére nagy erőkkel épül a varázskertünk, ahol a fiúk nagy erőkkel dolgoznak, és estére nagyon meg is éheznek, így bepityókázva aznap este még megfőztünk úgy 12 személyre, és azóta is, minden este. volt marhapöri meg faséééérozott - igyekszem a hazai ízeket tolni, abban jobb vagyok, mint a salátás megoldásokban. nagyszerű főzőtársam pedig p., nélküle nem jutnék előre, köszönöm az egész családjának, hogy ilyen fasza kis csávónak nevelték meg.
a gondoskodás mellett azért csajos buli is ment, kantaszerda, jóhogy, meg cigánycsütörtök andodrommal és parnograszttal, jóhogy. pörögtek a szoknyák, dőltek a citromos sörök - szolid voltam, akárki megmondhassa.
ma meg arra keltem, hogy akkor meg kéne szerezni a csudijó autómat, mert mennék vidékre, de mindjárt. persze időre nem került meg, aztán még a kulcsát is elhagyták (nem, nincsen pótkulcsom, kérdezel itt hüjeségeket!), úgyhogy az imént nagy erőkkel zuhantam el arrafelé, hogy akkor végignégykézlábazom azt a jópárszáz négyzetmétert, hátha... végül meglett. pár óra késéssel el is indulok, végülis fáradtan kacarászok csak az eseményeken, dühöngni nincs értelme.
család, aztán veszprém. hát. szívügyek jönnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése