6/07/2010

...ismerlek én téged...

mondta zsoltimó ezeréves kelta-kollega, mikoron sz. pesti barátommal az uránia mozi előtt pénteknek estéjén bemutatkoztunk. persze nem innen indul a sztori, hanem a restiből, ahol várakoztam és ismerkedtem a helyi erőkkel, és messze nem volt tervben, hogy ellátogatunk egy órán belül a romafesztre. de ellátogattunk, és összetalálkozódtunk sok-sok régi arccal, és roptuk a táncot, és szereztünk csodaszép cigánykendőt, de pirosat. majd a celebebb fejekkel elvonultunk a zöld pincejébe danolászni és ismerkedni, ahol a legnagyobb megdöbbenésem abból adódott, hogy a cigányemberek legszívesebb dalai tulajdonképpen magyarnóták. ez nekem fájt, de apukámmal biztos szót értenének, ez valahol megnyugtató, ha nem is örülök. későbben a kino intézményében táncoltunk, majd t. barátom megérkeztével eszeveszett ropásba (nem, nem lopásba!) fogtunk - ennek eredménye hajnali ötös fekvés, kellemes fáradtság és nagy-nagy boldogság lett. (gondolom, mondtam már, hogy szeretek táncolni, t-vel meg aztán depláne).
a hétvége továbbra sem folytatódott posztos élményekkel, hanem bringáztunk meg sétatereztünk és megint voltunk romafeszten és néhány barátom részesülhetett abból a híres vendégszeretetből, amely a cigányokra igen jellemző. képzeld azt például, hogy legalább kettő bontatlan sör fetreng előtted feszt, meg pálinka, esélyed sincs elfogyasztani, mert újra termelődik! mindig! röpködtek a lovári nyelvű köszöntők és siratók - ez a társaság hozta, amit az előző esti - hagyományok tekéntetében - egyáltalán nem.
volt még kantázás, kinozás, zöldezés és betonyosozás LB kollegával - a landollás ismét hajnali időpontban történt.
vasárnapon meg volt fűben fetrengés, és b. barátunk búcsúpartija volt, aminek alkalmából gyenge öt órán át álltam a konyhában és pakoltunk össze sokmindent, főleg zöldségekből, de vagy 10 félét. én gondolom, hogy elfáradtam. és meg is fáztam.
ma meg szar a kedvem, helló. nem kicsit.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger