órája nem találom a helyem megint.
kicsit megnyugvás volt ma iduval a játszón - én fának dőltem, ő vakerált csendben, aztán lerogytunk, kortyoltam egyet a dobozos soproniból, a kiccsaj meg hanyatt vágta magát a combom mellett, odahajtotta a fejét a lábomra, és várta a simogatást. sütött ránk a nap. romi volt az egész, nagyon, meg egy kicsit szomi is. (meg cuki is, de azt már tényleg nem merem leírni, hátha vki nem ismeri eléggé a szókincsemet.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése