most nem is tudom, hogy a sör vagy a kaja miatt vagyok izgatottabb, de eléggé nagy kérdés, hogy akkor most meddig tart. a legmegnyugtatóbb választ (sajnos úgy sejtem, nem a helyeset) tiborunk adta az imént: miiii, hát nagypéntek végeztével már lehet! mi mindig megvártuk az édessel az éjfélt (tévé sem volt akkor, csak gubbasztottunk a rádió mellett egész este), hogy megkezdhessük azon nyomban a sonkát... anyám tegnap felhívott, hogy ő bizony ma is kitart éjjelig a sonka végett, pedig már 77 éves szegény.
nekem ez a válasz tetszik. nehogymá' itten órákon múljon az ember idvezülése.
(tibi másik vicces sztorija ma reggel a sminkem megdicsérte. mondok neki, minden stimmel, csak nekem nincs olyanom. azt mondja, azt hittem ilyen diszkrét barnával, lilával kented magad körbe. neeem, csak nem aludtam két órát se.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése