ezután

én már nem fogok könyörögni egy nőnek/barátnőnek/pótanyának/anyának/önkiszolgáló étterem üzletvezetőjének se', hogy csináljon nekem sóskát. ez az élet nagy ajándéka... mert sóskát csinálni pont olyan nehéz, mint sütni, ezt most már én is látom. azaz hogy semmiség. (arra majd azért oda kell figyelni, hogy ne rakjak bele annyi tejfölt és tejszínt, mert a menzás-fílinget akarom, így viszont annál jóval finomabb az étel...)

és az egyéb ügyekről, összefoglalóan: dolgozom sokat a telep-projekt előkészítésén, és nagyon jó újra szakmázni kicsit, és értelmes/cselekvőképes szervezetekkel együtt gondolkodni! (a politikusok nem tartoznak ide, attól szenvedek most is!) persze együtt jár ezzel a felelősség-para is, amit igyekszek mederben tartani - ez nem kis energia! nagyon sokat vívódom magamban is, és a konzorcium tagjaival is agyalunk rengeteget a helyes döntésekről - mihez van jogunk egyáltalán? meddig mehetünk el úgy, hogy a dolog ne másról szóljon, csakis azokról az emberekről, akik ott élnek? hogy minél több pénz jusson rájuk - persze ez is egy agyament dolog, mert kormánybarátunk azért ügyesen úgy írja ki a dolgokat, hogy alig maradjon valami arra, amire, viszont minél több menjen vissza a saját rendszerébe, kurvaannya! én még egészen elfogadó vagyok, mások naponta akarják borítani a bilit, és türelemmel kell őket ilyenkor a feladatra visszarántani... no mindegy, alapvetően inkább jó most ez az egész, mint rossz. legalábbis nekem. és néha egészen bele tudnám élni magam ebbe az egészbe (megint cigánygyerekezni napi száz órában, óóó...), de sajnos tudom, h nekem erre nem lesz időm/lehetőségem, én csak a feltételek megteremtésében tudok most részt venni.
mert a többi szervezetben is sok a feladat, és lesz megint ozora is, és, és, és. szóval sok, és ezek nem azok a dolgok, amiket félig lehet megbaszni. itt egészen kurvának kell menni, máshogy nem lehet.
na, most ezek mennek. irányok, tervek, feladatok vannak bőven,

én meg igyekszem mindenhol energiával és szeretettel jelen lenni. ettől pedig fáradok. de jó fáradtság ez, nemaz.

anyuéknál meg jó volt. karácsony óta nem láttak. féltem tőle, de végül hálistennek oktalannak bizonyult a para. fognak segíteni a nyári tervek megvalósításában, és ez nagy biztonságot ad; hogy lehet rájuk számítani!

... ti meg csak egyetek sóskát, sokat. szevasztok.