valójában tök menők - ezt kellett megállapítsam, amíg a fiú, akivel szeretek együtt aludni sündörgött a konyhában teljesen önszántából, de legalább tisztességgel mindent széthagyva és összekoszolva, ahogy azt férfi módjára illik. aztán nézegettem közben a csinos kontyát, amiben szerinte a menősége például rejlik, eszembe jutottak a szépreménnyel beteljesült fotói meg filmecskéi, gondolom, az is hordoz némi menőségi faktort, aztán többet már nem is gondolkodtam ezen a témán (illetve eszembe jutott még, hogy amúgy az egyik legszerényebb ember, akit ismerek, és a menőségét főleg nekem szokta tolni, leginkább viccből, és ezt meg külön szeretem is benne a sok egyéb jósága mellett). mosolyogtam hosszan, jelentettem, hogy akkor én meg tekerek egyet. és a világ békében forgott tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése