írok, hogy valahogy meg tudjam fogni a lovat, ami elszaladt alólam... szóval az történik éppen, hogy hivatalból kéne írnom, és mióta hivatalból kéne írnom, azóta inkább seholsem írok, annyira agyonkorlátozom magam, hogy mindjárt belefulladok a neígybe és neúgyba. és minél jobban toszogatnak jobbról balról, hogy na? és na?, annál jobban némulok el. mostmár állandóak a görcsök a gyomromban, és nem bírok sem más, sem a saját elvárásaimmal...
szóval ez van.
a béterv alakul, ez mondjuk némiképp megnyugtató - ilyenkor szokott az áterv sikerülni, tudod.
szóval ez van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése