11/25/2009

a vaskati

falusi kislány volt, apukája korán halt vagy lelépett, nem is tudom. kiváló természetét anyukájától örökölte. ilyen irodista volt mindig a téeszben, a bagófüst szállt az irodában, és a pajtásaival naphosszat, megállás nélkül csacsarásztak, leginkább a szűk környezet magánéletéről, nem feltétlenül jóindulatosan. sokra nem vitte - dehogynem, két szép leánya lett, kevéshangú, jó ura, takaros kis háza - ezért aztán a pletyka mellett még a panaszkodás volt az állandó hobbija. néha irigykedett is.
persze a lányok esküvőjekor négykor kelt, hogy friss legyen a pogácsa - az a kedvencük! - vasárnaponként reggeltől késő délutánig sütött-főzött, hogy a kollégiumba legyen mit vinni, karácsonykor korcsolyát húzott és esett-kelt, csak mert a gyerekek visítva boldogoskodtak ilyenkor. több jó nem nagyon jut eszembe róla, hálistennek, rossz se.
hiányzik
a vaskati - nekem keresztanyum - csak ennyit akartam mondani igazából.

Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger