szóval volt a hétvégén is egy riportolás ezzel kapcsolatban - anyukám kérdezte, hogy mégis mit, és akkor mondtam, h a téligumi lenne a jó és hasznos ajándék a jézuskától. ő sajnos azt mondta, hogy azt már játszottuk, és hiába mondtam, hogy jó, de a zidaműtétre ment el a lóvé, nem hasztalanságokra, hajthatatlan maradt. akkor bedobtam egy nagyonóccsó fottóapparátot, de azt is leszavazta anyukám, mondván, hogy még ennyit sem gondolhatunk most, és akkor amiket még gondoltam (külsővinyó szép meg nagy; nembeázós bőrcsizma; netbook meg ilyenek) azt már elő se hoztam, kértem zoknikat, az úgysenincsen soha. még azóta eszembe jutott, h szürke kendőm például egyáltalán nincsen, pedig van vagy negyven, de szürke meg pont nem, úgyhogy azt még majd megírom a levélbe, amiben még olyanokat kérek idén, amihez nem kell pénz talán - legyen már munkám a szívhez közel, ha nem is szeretem majd (a munkát), akkor meg keressek annyit, hogy könnyebbedjen a sok adósság végre. hát ilyenekt gondolok a szép táskák, bőrpénztárcák és egyebek mellett, mert végülis a legjobban ezt szeretném. (meg hogy ne legyen beteg senki, a zida főleg. jó, tudom, befejeztem.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése