vagyunk túl - a kisasszony (ida) rendezett egy lenge hisztit a váróban (tisztaannya), aztán békésen rettegett a karjaim közt, amíg cincálták belőle kifelé a cérnát. most átszellemülten fetreng a lábaimnál és hangosan horkol - szerintem jól van. (még a szövettan miatt parázok egy erős hetet, aztán remélem, minden frankós lesz.)
én meg visszatértem a valóságba - tegnap szerintem rosszabb volt a rettegés, mint aztán amilyen a nap lett végül - vagy több leszaromot vettem be a kelleténél, az is lehet. el tudnám viselni, ha minden hét szerdával kezdődne. csinálom a dolgaimat, látom a végét - persze a jövőt nem, de az középtáv, addig nem nézünk. mondom fel sorban a felesleges projekteket, oldom meg a minimálisnál kicsit több napi feladatokat, és minden lépésnél egy fél mázsával könnyebb lesz a lelkem. asszem megéri. nevetek meg alszom egyre többet, idétlen kiskamaszos dolgokat művelek (turkis csőnaci, miumiúságos csengőhang, kiskutyafasza) és nem kívánom igazán a sört se, hogy a sportról még ne is fecsegjek, várjunk még két hetet azzal a dicsekvéssel. szóval szerintem alakulunk lassan.
én meg visszatértem a valóságba - tegnap szerintem rosszabb volt a rettegés, mint aztán amilyen a nap lett végül - vagy több leszaromot vettem be a kelleténél, az is lehet. el tudnám viselni, ha minden hét szerdával kezdődne. csinálom a dolgaimat, látom a végét - persze a jövőt nem, de az középtáv, addig nem nézünk. mondom fel sorban a felesleges projekteket, oldom meg a minimálisnál kicsit több napi feladatokat, és minden lépésnél egy fél mázsával könnyebb lesz a lelkem. asszem megéri. nevetek meg alszom egyre többet, idétlen kiskamaszos dolgokat művelek (turkis csőnaci, miumiúságos csengőhang, kiskutyafasza) és nem kívánom igazán a sört se, hogy a sportról még ne is fecsegjek, várjunk még két hetet azzal a dicsekvéssel. szóval szerintem alakulunk lassan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése