tennap láthatáson volt ida, röpke 3,5 óráig nem éreztem, hogy magamon kívül bárkiért is felelősséggel tartozom ezen a kibaszott világon. jó volt, a jokerben azonnal ittam egy viszkit (mert amúgy széjjelverődött a szívem, de kurvára, meglátván az embert), aztán megnéztem a Márió, a varázslót. csalódás volt persze, bár nyakójuli az én szívem csücske marad mindég, főleg, ha elfelejt ripacskodni, szeretem nagyon. aztán eszembe jutott az a darab, amit sosem csináltunk meg a zsocival meg a gáborral, mikor a két szerelmes nem érti egymást a más nyelvek miatt, aztán meg de mégis. na, itt nem ez lett a vége, nincs szerelem a világon, jegyezzük meg jól, mondogassuk magunkban ezerszer, nehogy mégegyszer elkövessük a hibát! utána vacsoráltam egy jót a salibárban, mivel nem emlékszem, meleget mikor tettem utoljára magamba, és az is nagyon jól esett, ami meg utána jött, azt faszba picsába. aggódjon és szeressen, akinek két anyja van. elvesztettük egymást? szarjunk rá, majd jön egy másik. basszuk ki az ablakon az elmúlt 20 hónapot, aztán kész. igazad van, tegyük ezt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése