vasárnapom volt, jegyezzük föl kérem, délig alvással.
aztán igen kényelmes tempóban kávé, kettőkor séta a napsütésben a halálba kiürült király utcán (ahol minden üzlet eladó/kiadó/bezárt/meghalt, és ez kurva szomorú), és alig találtunk nyitva helyet, ahol ebédet lehet kapni,
de végül malájtésztát ettem chiliscsirkével, mellé rozét ittam, aztán hazaséta, tervezés-csacsogás, semmi para, majd kávé a nappaliban réglátott drágalánnyal (akinek egészen hasonló a futuckája, és hatalmas ölelése van). este főztem rendes vacsorát, sütöttem mézes-diós körtét, összebújás, film.
ezentúl mindig akarok ilyet, egy napot, amikor nemmunka, nempara, nem az elmaradások utáni futás. és az sem érdekel, ha ezért ma éjfélig kell nyomnom, mert ez bazmeg egyszerűen jó és jár és kell. most már nekem is nagyon kell, különben meg fogok őrülni nemsokára.
vasárnapot mindenkinek. nekem is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése