nos, megvolt az építés... mondjuk én elfogult vagyok, és nem a goafeszt misztikuma miatt, hanem a saját mítoszaim miatt - ez a szülőhaza ügye, ez az otthon melege, ez a lehetséges álmok manifesztációja nekem. biztonságban rezgek, nincs szükségem semmire és senkire. mert minden úgy jó, ahogy van.
és dolgoztam sokat - éreztem a karomban az izmokat; láttam, ahogy épülnek-szépülnek kezünk alatt a dolgok; fáztam sátorban; sírdogáltam fűben fekve, és néztem a szabad felhők vándorlását; átgondoltam jó csomó dolgot - hasonló elvonulás ez, mint a kaminó, csak jóval kevesebb az időd, hogy lejátszódjanak a dolgok benned... maradt ott a lelkem, megyek vissza érte holnap.
újra gyűjtögetem az álmaimat és a vágyaimat csokorba. kár, hogy megint csak magamra tervezek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése