határozottan

kijelenthetjük, hogy tavasz van. az emberek megbolondultak, agyament ötletekből fonnak kötelékeket újra és újra régmúlt idők pozitív tapasztalataira alapozva, tényeket elfeledve, semmisnek tekintve... jó egy napig törtem magam, míg ezt a viszonylag gagyi magyarázatot ki tudtam találni mások viselkedésére. fontos lenne írni az elengedésről egy szépet, hogy oda tudjam adni nekik segítségül vagy magyarázatul. most ezen gondolkodom.

meg a saját tavaszomon, hogy az enyim hol van? emlékszem, hogy januárban még határozottan tavaszban voltam, februárban az áprilisi szeszélyt éreztem, a hétvégén meg akkora volt bennem a tél, mint a befagyott balaton.
pár napja meleg van, aranyősz vagy indiánnyár - érett, megnyugtató szépségesség... nincsenek illúzióim, hogy sokáig fenntartható az állapotom, de a minitragédiáim hálistennek ebben erősítnek. ja. 

was mich nicht umbringt, macht mich stärker.