4/21/2012

spenótos

párna. kettő.
ennyi. 
tudja. 
tudom. 
szóra sem érdemes. de azért majd megköszönöm egyszer.

még a pislákoló fényről is akarok írni. ami néha megcsillan egy-egy szemben. mint valami reménysugár. és csillan újra meg újra. néha meg elképesztően szépen reménytelen - cirmi tolja az ablakban, én a kapuban, hívjuk, várjuk. mint valami fotó, jól nézne ki a támblin, gondoltam. helónanuk, gyere haza mostmár.


Nincsenek megjegyzések:

Powered By Blogger